Korunkban bicskanyitogató reklámokból nincs hiány. Ezek között akad néhány kirívóan aljas darab, amik arról ismerhetőek meg, hogy többről szólnak, mint pusztán egy adott márka népszerűsítéséről. Azért jöttek létre, hogy a néző világnézetét, gondolkodásmódját tudatalatti üzenetekkel befolyásolják. (Ezt a reklám werkfilmjében sem rejtegetik a készítők: „Ez egy társadalmi vállalás, nem csak kommunikáció, nem csak reklám.” [0:32])
Ebbe a kategóriába tartozik a jobb érzésű nézők körében nagy botrányt keltett „Mi a tipikusan magyar” című Telekom reklám, ami nyílt magyar gyalázás kíséretében igyekszik népszerűsíteni a technokrata életérzést.
Ha még nem tetted, nézd meg a reklámot, utána pedig lássuk képkockákra lebontva, hogyan is épül fel egy tipikus manipuláció:
A reklám alapkoncepciója, hogy el akarja vezetni a nézőt egy negatív állapotból egy pozitívba. Ebben a kontextusban a negatív állapot a „magyar”, a pozitív állapot pedig a „most generáció”. (0:48) Mondanunk sem kell, az, hogy a Telekom ügyvivői szerint mi tekintendő magyarnak, teljesen önkényes felfogáson alapul és szándékosan provokatív indíttatásból ered. A videó elején megjelenő előretolakodó alak például, aki nem mellesleg angol nyelven kér bocsánatot a többitől („Szorri vagyok, szorri! Ekszkjúzmi!” [0:04]), nem egy tipikus magyar, hanem egy tipikus tahó.
Ahogy a mozgólépcsőn útonálló, női táskával flangáló, vélhetően hímnemű lény sem magyar, hanem egy identitását kétségbeesetten kereső sutyerák. (0:14) De nézzük tovább. Hm... Szerintünk sem látni mást a magyar városokban és falvakban, mint ilyen zacskós tejet szürcsölő balkáni arcokat. Ha valaki nem tudta volna, most jelzem, hogy Magyarországon a gyermekeket igazából anyatej helyett zacskós tejjel táplálják! (0:09)
Mi van még itt? Bódi Guszti mulatósára táncoló proli pár, a szocreál nosztalgia utolsó hírvivői. Tényleg ez lenne a tulajdonképpeni magyar néptánc és népzene? (0:13) Aztán láthatunk egy a mai fiatalok számára legfeljebb filmekből ismerős régi Daciát, ami köztudottan magyar találmány, és még csak véletlenül sem egy országunkat gazdaságilag és katonailag ledomináló nagyhatalom ránk erőszakolt terméke. (0:41)
Van még régi porcelánokat poroló vénasszony. (0:32) Szürke, élettelen és ízléstelen panelszoba. (0:34) Lángosos. (0:53) Ja, és egy lovon először ülő, sörhasú huszárimitátor. (0:16) Valóban, ezek mind olyan dolgok, amikről félreismerhetetlenül kiderül, itt velejéig hatolóan magyar dolgokról van szó.
Összegezzük az eddig látottakat. A reklám egy negatív állapotból indul ki. Ezt a negatív állapotot magyarnak nevezi, majd olyan képsorokat vetít elénk, amiknek ugyan semmi köze a magyarság lényegéhez, mégis visszatetszést, elutasítást keltenek bennünk. A képsorokat látva feloldást várunk.
A feloldásban a következőket üzenik: ha nem akarsz ódivatú, proli, öreg, unalmas, egysíkú, idegbeteg (0:06) vagy tahó, egyszóval magyar lenni, akkor tarts lépést a Telekom által diktált ütemmel! Szakíts a hagyományokkal! Vesd le a magyar népi viseletet! (0:21)
A való élet megmérettetései helyett ülj be a kényelmes fotelbe a számítógép elé (0:30) vagy húzz a fejedre virtuális szemüveget, és szállj el az élménytől! (0:25) Fotózkodj, (0:52) töltsd fel a képeidet Instagramra, (0:43) ültess be robotkezet! (0:36)
Növessz nőként férfias bicepszet, beszélj férfias hangon, (0:20) fordíts hátat a férfiaknak, mi több, válj férfivá!
A reklám eddig a következőket sugallta. Magyarnak lenni rossz, de legalábbis a magyarokról általánosságban rosszakat gondolnak. Ha nem szeretnéd, hogy rosszakat gondoljanak rólad, ha meg akarsz válni a téged érintő sztereotípiáktól, akkor technokratává válsz. Vagyis folyton a neten lógsz, letöltesz minden friss fejlesztést, és egyből megveszed a legújabb kütyüket, amint piacra dobták azokat. Mindemellett a gender- és feminista mozgalom elkötelezett hívévé és a transzhumanista utópia lelkes támogatójává válsz. (0:36 és 0:57) Mindezen túl, ha akarsz, mellékesen egy picit sportolhatsz is. (0:29)
A reklám végén konklúzióként arra a kérdésre, mi a tipikusan magyar, az a válasz érkezik a sok (köhm) tipikusan magyar arc közül előlépő szőke spinétől, hogy „azt mi döntjük el”. (0:47) Ez viszont nem igaz. Mi nem döntöttünk semmiről. A videó készítői már eldöntötték helyettünk, hogyan lehetünk „jó” magyarok. Ez pedig szerintük csak egyféleképpen valósítható meg: ha megválunk minden hagyományos értéktől, ami a magyarsághoz köthető, és kritikátlanul behódolunk a technokrácia és az egyéb agyzsibbasztó ideológiák mindent eluraló térhódításának.
Tipikusan magyar arcok
Mit akar elérni az ilyen kisfilmekkel a Telekom és a többi hozzá hasonló nagyvállalat? (Ne feledjük, a többi telefonszolgáltató ugyanilyen sunyi módszerekkel igyekszik minket nevelni.) Hogy stréber nebulóként asszisztáljunk társadalomátformáló terveikhez, vígan dalolva azt a fülsértő, hamis dallamot, amit fáradhatatlanul és sokak számára észrevétlenül fütyülnek nekünk.
Vajon miért csak lányok vannak az énekkarban? (0:40 és 0:57)
Hogy mit is nevezhetünk egészen pontosan magyarnak, azt nehéz meghatározni. Azt azonban könnyű belátni, hogy amit magyarság alatt értünk, mérhetetlenül túlmutat az előző évszázad második felében eluralkodó kommunista-szocialista befolyáson, de a huszárgúnyán és a hímzéses szoknyán is, amin Arányi Bogi és társai nem akarnak, de talán nem is képesek túllátni.
Szabó Béla és Arányi Bogi – Jegyezzük meg ennek a két tipikus manipulátornak a nevét, mert van egy olyan gyanúnk, hogy munkásságukkal sokat fognak még ártani a magyarságnak.
A videóban elhangzik, hogy „csak az a fontos, hogy a mostban élők szerint mi a tipikusan magyar”. (0:26) Tudjuk, hogy vannak olyanok, akik ezeréves múltunkat és értékeinket egy laza mozdulattal kidobnák az ablakon. Nemcsak a magyar királyok koronájától szeretnének örökre megválni, hanem a vele együtt járó méltóságtól is, nemcsak a templomainktól, hanem a velük együtt járó szentségtől is, nemcsak a kardtól, hanem a hősies bátorságtól is, nemcsak régi idők mesterembereitől, de a munkájuk iránti alázattól is, nemcsak a költőktől és művészektől, de egészségesebb és tisztább világlátásuktól is. Mindezt miért? Hogy növeljék a profitot, és mindezen túl, hogy végérvényesen becsalogassanak bennünket egy olyan ízig-vérig modernista, telefon-, internet- és számítógépfüggő valóságba, ahol egyedül ők alkothatják a számunkra a koránt sem kellemesnek ígérkező szabályokat.
Nézd meg, milyen jövő felé vezet a Telekom által kijelölt út az alábbi elemzésünkön keresztül: