Érdemes felvetni, hogy a „hamis próféta” jelensége nem csupán a szorosan vallásinak mondott vezetők körében merülhetnek fel. Kikerülhetnek politikusok, milliárdos üzletemberek vagy a technikai fejlesztések élharcosai köréből is. Hamis prófétáknak tekinthetőek mindazok, akik elterelnek a szellemi igazságoktól, és Istentől, vagy másképp kifejezve, az ember transzcendens, metafizikai céljától. A hamis próféta a mi értelmezésünkben nem azokra vonatkozik, akik nem követik a keresztény utat, hanem azokra, akik önnön valódi természetünk felismerésében segítő módszerek és szellemi utak eltörlésén, és egy álságos, hazug birodalom felépítésén munkálkodnak. Szerepük sosem volt olyan meghatározó, mint korunkban.
Hamis próféta (lat. pseudoprophaeta): hamis prófétaként föllépő ember, akinek vagy nincs küldetése az igaz Istentől, illetve küldetését hazugsággal teljesíti; vagy hamis istenségről prófétál (bálvány). Megkülönböztetendő tőle a saját nevében beszélő tévtanító. Izrael történetét végigkísérik a hamis próféták, mint az igaz próféta ellenfelei, akik mindig azt hirdették, amit a hatalmasok vártak tőlük. Mózes törvénye halálbüntetéssel sújtja a hamis prófétát (MTörv. 18,20-22), aki arról ismerhető fel, hogy az általa hirdetett jövendölés nem valósul meg. Illés, az igaz próféta egyedül maradt Baál 450 hamis prófétájával szemben (1Kir. 18). Izaiás részegséggel (28,7), Jeremiás hazugsággal (8,10) vádolja a hamis prófétákat, akikben nincs Isten szava (5,13), a Hazugság nevében jövendölnek (5,31). Jeruzsálem elpusztult, mert hamis prófétái nem tárták föl a vétkeket, becsapták és félrevezették a népet (Siral. 2,14; 4,13). Ezekiel a babiloni fogságban hallja az Úr szavát a hamis próféták és hamis prófétanők ellen (12; 13): „Látomásuk csalás, jövendölésük hazugság, amikor ezt mondják: »Az Úr mondja«, hiszen az Úr nem küldte őket” (13,6). Szofoniás Jeruzsálemet lázadó és tisztátalan városnak látja, melyben a fő emberek ordító oroszlánok, bíráik farkasok, prófétáik fennhéjázók és gonosztevők (3,1-5). A beteljesedés napján az Úr kiirtja országából a bálványokat, a hamis prófétákat és a tisztátalanság lelkét (Zak. 13,2). Jézus Krisztus figyelmezteti tanítványait, hogy óvakodjanak a hamis prófétáktól, akik báránybőrben jönnek, de belül ragadozó farkasok (Mt. 7,15-23). Eszkatologikus beszédében a végső idők jeléül adja, hogy hamis próféták és hamis krisztusok fognak föllépni (Mt. 24,11). Szt. János inti a hívőket, hogy ne higgyenek minden léleknek, mert sok hamis próféta támadt a világban (1Jn. 4,1-6). Az idők végén egy különösen veszélyes hamis próféta fog föllépni, akit Krisztus a vadállattal együtt a tüzes tóba vettet (Jel. 19,20; 20,10).
