Ez a videó Diana Richardson: The Heart of Tantric Sex (A tantrikus szex lényege) című könyvét ismerteti. Ezen keresztül mutatunk rá, mi az az égetően fontos szempont a szexualitás témakörében, ami a politikából és a közbeszédből teljesen hiányzik. Az írás azonos című videónk lejegyzett változata.

A szexualitás témaköre Magyarországon, sőt mondhatni az egész világon jó néhány éve mintha minden korábbinál kiemeltebb figyelmet kapna a közbeszédben. Nem telik el nap olyan hír nélkül, ahol ne ecsetelnék a nemi identitás és a szexuális irányultság égető problémáit. Bizonyos körök gondoskodnak róla, hogy a média, a különféle rendezvények, felvonulások, rejtett sugalmazásokat felsorakoztató mesék és filmek, felvilágosító órák révén a téma állandó aktualitással bírjon. Mint ismert, a dolog odáig fajult, hogy tavaly a kormány törvényben szabályozta, meddig lehet ebben elmenni. A hagyományos családi minták és szexuális orientáció védelme érdekében határokat kellett szabnia a diskurzusban. Tiltáshoz folyamodott.

Valahol mindkét oldal óriási hibát követ el. A baloldal és a liberálisok elrontják, nemcsak azért, mert hülyeségeket hordanak össze, hanem mert

a „felvilágosítás” címszava alatt folyton csak a külsőségekkel foglalkoznak.

Arra biztatnak, hogy találd meg a valódi nemi és szexuális önazonosságod, de nem akarnak-tudnak választ adni arra, hogyan alakíts ki bensőséges kapcsolatot ezzel az önazonossággal. Inkább társadalmi-kulturális missziót folytatnak, ami nincs igazán tekintettel az emberek közvetlen, egyéni problémáira és szexuális kultúrájának tényleges fejlődésére. Jogokról, szabad önfelvállalásról, a rejtett nem felszínre hozásáról beszélnek, arra azonban, hogyan mélyítsd el a nemedhez, a kedvesedhez, az intim együttléthez való viszonyod, nem igazán esik szó.

A szexuális képzés tehát nem azon a síkon zajlik, ahol annak kellene.

A szexualitás vertikális, minőségi, bensőséges felfedezése helyett horizontális és külsődleges megközelítéseket kapunk. Ebben sajnos a másik oldal sem különb, aki ugyan fontosnak tartja, hogy az anya nő legyen, az apa meg férfi, de a definíciószerű rövid állásfoglalásokon és a különféle tiltásokon túl hasonlóan nem képes többre. A homoszexualitás nem jó, mert. A nemi identitás változtatásával az a baj, hogy. A család eredeti formáját őrizni kell, hiszen. Unalmas lózungok, amik, még ha igazak is, önmagukban semmit sem érnek.

Hiába nem lehet a gyerekfilmekben homoszexuális tartalom, hiába nem parolázhatnak a „drag queenek” a magyar óvodákban, ha a minőségi szexuális képzés elmarad.

Családvédelmi törvény ide vagy oda, lássuk be, a fiatalok még mindig a pornón, a klisés hollywoodi filmeken és a meglehetősen naturalista-biologicista iskolai felvilágosításokon szívják magukba a nem éppen színvonalas szexuális ismereteiket. Ez így édeskevés. Sőt, a lehető legrosszabb. Nincs alternatíva, nincs pozitív példa, a fiatal nem kap valódi útravalót azt követően, hogy teljes joggal letiltották a magát egyre trendibbnek beállító LMBTQ-tartalomról. Amit mondani akarok:

a szexualitás körüli felhajtás csak látszat.

Éspedig mindkét oldalon. Hiába kap központi figyelmet, a nagy hangzavarban pont a lényeg sikkad el.

Itt jön szóba a videó apropója, egy könyv, ami az egyik legjobb, amit olvastam a témában. Diana Richardson: The Heart of Tantric Sex (A tantrikus szex lényege). A címben a „tantrikus” jelző senkit ne tévesszen meg. Ez az írás tényleg arról szól, amiről a minőségi szexuális képzésnek kultúrától és hagyománytól függetlenül szólnia kell. Nincsenek mellébeszélések, mozgalmi kiszólások, nagyotmondások és önigazoló közhelyek. Amit a hölgy leír, az nem elméleti zagyvaságok egyvelege, nem is valamiféle elvont, „ezogagyi” ömlengés, hanem mélyen megélt, univerzális érvényű tapasztalatok átadása.

Ez egy bámulatos „tankönyv” nő és férfi harmonikus egymásra hangolódásáról, szexuális kiteljesedéséről,

anélkül, hogy bármi olyan elemet tartalmazna, ami „tankönyvszagúvá” tenné. A simogatás jelentőségéről, a csókolózás misztériumáról, az egymás szemébe nézés intimitásáról, a lélegzetcsere gyógyító hatásáról, a nemiszervekben felfokozható jelenlétről és tudatosságról beszél. Első ránézésre csupa olyan dologról, amit többé-kevésbé mindenki ismer, akinek szexuális élményben része volt.

Tudjuk, milyen, amikor a kedvesünk egyszerű, gyöngéd érintése benső gátlások és görcsök ezreit oldja fel. Ismerjük az egész testünket átszellemítő gyönyört, ami akkor kerít hatalmába, ha szerelmünk lélegzetével táplálkozunk. Emlékszünk a keserédes élményre, mikor be kellett látnunk, hogy minden igyekezetünk ellenére testünket képtelenség még közelebb egymáshoz szorítani. Jártunk ezeken az ösvényeken, de legtöbbünk nem eléggé tudatosan. A könyv segítségével viszont elképesztő szinteket léphetünk, mégpedig fölfelé. Merthogy ölelés és ölelés, behatolás és behatolás, figyelem és figyelem között fényévnyi távolságok lehetnek. Richardson pedig közérthetően elmeséli nekünk, hogyan járhatjuk be sikerrel e nagy távolságokat.

A kulcsszó a jelenlét, a tudatosság, az önismeret, a figyelem, a nyugalom és a lassúság.

Richardson sok, férfit és nőt egyaránt megbénító tévhittel leszámol, ami a rossz múltbeli tapasztalatok, a szexuális képzés említett hiánya és főként a tudatosság elhanyagolása miatt alakul ki. A szerző szerint, ha képesek vagyunk a tudatos, éber, őszinte megismerési vágytól hajtott, elnyugodott és közvetlen jelenlét állapotában tartózkodni, a szexuális kibontakozás legfontosabb elemét már magunkévá tettük. Ez tehát nem az olcsó csajozási tanácsok és észbontó szexuális trükkök irománya. Itt valami sokkal jelentőségtelibb komponensre hívják fel a figyelmet. A forrásra. Amit ha birtokolsz, az összes többi fontos elem birtokába is jutsz.

Roppant szimpatikus, hogy a szerző nem ül fel a feminista túlkapásoknak sem. A férfiak szexuális gondjait és igényeit illetően éppoly megértő, mint a nők esetében. Ugyan nem szégyell rámutatni a férfiak és a nők különféle helyzetekben megmutatkozó túlkapásaira, de értelmetlen vádaskodás és hibáztatás helyett mindig a probléma gyökerét igyekszik megragadni. Többször kihangsúlyozza, hogy

igazi eredményt csak a két fél kölcsönös megértésen és szereteten alapuló összjátéka hozhat.

Önfelmagasztalásnak és a másik fél lenézésének, a nemek közti kicsinyes rivalizálásnak – amit a politikai diskurzus oly előszeretettel lovagol meg – itt helye nincs. Közhelyesen hangzik, de nem az. Mert a könyv nemcsak azt mondja el, hogy mi a baj, és mi erre a megoldás, hanem elsajátítható módon meg is mutatja, hogyan orvosolhatja az olvasó ezeket hatékonyan a saját nemi életében.

A kényszeres megfelelés egymásnak; az őszinteség és kommunikáció hiánya; a rosszul eltanult, mechanikus mozdulatokhoz és viselkedési mintákhoz való ragaszkodás; a teljesítményorientált és orgazmusközpontú együttlét tévedése; a saját testünk és a másik testének nem kellő tisztelete; a nemek közötti – sokszor szándékosan gerjesztett – feszültség és infantilis hatalmi játékok; a szexuális aktus szellemi dimenziókat nélkülöző megragadása.

Ez csak néhány téma, amik égető problémák a mai ember szexuális életében. De megoldás is van rájuk, amiket közérthetően és rendkívül meggyőzően tár elénk Richardson.

Összességében azt mondhatnánk, ez a könyv arról szól, miként alakíthatjuk át a vad vágyakat, a vonzalom durva formáit, a mohó kielégülés akarását finomabb, nemesebb és magasabb rendű átélésekké.

Az először 2003-ban angolul megjelent könyv aktuális mind a mai napig. Mondhatnánk azt is, aktuálisabb, mint valaha. Még akkor is, ha nem feltétlenül értek egyet minden szavával. Szinte érthetetlen, hogy a magyar fordítás még mindig várat magára. Angolul tudók e-könyv formátumban könnyen hozzáférhetnek. Sőt, ajánlatos is így olvasni, mert ha egy-egy idegen szót nem ismer az ember, a beépített szótárral könnyen túlléphet ezen a nehézségen. A többiek pedig szurkolhatnak a mielőbbi magyar megjelenésért. A minőségi, pozitív példákat is felmutató, valódi távlatokkal rendelkező szexuális képzést ugyanis minél előbb el kellene kezdeni. Az első lépés akár lehetne ennek a könyvnek a megjelentetése is.