Aki azt gondolta, hogy a legújabb Star Wars sorozat az unalmas jedihősről, Obi-Wan Kenobiról fog szólni, nagyobbat nem is tévedhetett volna. Itt a kis Leiáé és egy Reeva nevű sithé a főszerep. Mondani sem kell, mindketten a feminista propaganda élharcosai. Az írás azonos című videónk lejegyzett változata.

Obi-Wan Kenobi. Te jószagú atyaúristen, mi a tököm ez az új Disney produkció? Melyik zseninek jutott eszébe ennek a hallatlanul fantáziátlan karakternek külön sorozatot adni? Obi-Wan folyton nyafog, tudálékoskodik, sosincs igaza, nem képes legyőzni senkit. Obi-Wannak se íze, se bűze. Tökéletesen jellegtelen szereplő.

Obi-Wannál már csak az az életszakasza unalmasabb, amit feldolgoz ez a sorozat.

Sivatagi remeteség. Gratulálok gyerekek, külső szemmel nincs is izgalmasabb a jedi mester azon időszakából kiindulni, ami Lucas eredeti koncepciója szerint nem szólt volna többről, mint a csendről, a böjtről és a meditációról.

Na de lássuk, sikerült-e mégis feldobniuk valami érdekességgel ezt a nem túl kecsegtető felütést a készítőknek. Emlékeztek még a legeslegelső részre, tudjátok, abból az időből, amikor még nem vágtak hozzánk minden fél évben egy újabb magát Star Warsnak álcázó woke propagandát? Arra a korszakra gondolok, amikor a senki által nem kedvelt jött-ment karakterek még nem kaptak önálló sorozatot. Tudjátok például, ki az a Cassian Andor? Én sem. Na, neki is lesz sorozata. És az Ásóka nevű szintén jellegtelen csápos lény? Ő is kap. Ne kérdezzétek, hogy miért. Boba Fettet is kitüntették eggyel, kár volt. Sőt, a hírek szerint a showt ebben a sorozatban Obi-Wantól ellopó Reeva nevű szerencsétlennek is csinálnának egyet, annak ellenére, hogy minden sorozatnéző utálja őt, és kiskanálban megfojtaná.

Na, szóval emlékeztek az első részre? A Csillagok Háborújára? Azzal kezdődik, hogy Leia üzenetet küld az öreg Obi-Wannak, hogy segítsen neki, aki a fiatal Luke-kal az oldalán a Halálcsillagra utazik, és kiszabadítja. És mit látunk ebben? Pontosan ugyanezt! Leiát a mára sajnos hisztérikus néger nőket is alkalmazó Birodalom elrabolja, akit aztán Kenobi, trottyos tempóban ugyan, de kiszabadít. Micsoda eredetiség, kérem szépen, az ember nem győzi kapkodni a fejét a sok újdonság láttán. Közben pedig ismét megkapjuk az Obi-Wan és Darth Vader közti összecsapást. Csak most még szarabb kivitelben. Szóval ugyanaz az ember kiszabadítja ugyanazt a nőt, és közben ugyanúgy megvív ősi ellenségével. A különbség annyi, hogy erre most tíz évvel korábban kerül sor, plusz kapunk mellé pár felejthető karaktert. Ennyi a nagy történet.

A megszámlálhatatlan lehetséges irány közül sikerült egy olyan sztorit találniuk, amit minden Star Wars rajongó betéve tud.

Az ember nem tudja eldönteni, hogy tényleg ilyen tehetségtelenek a készítők, vagy szándékosan árasztanak el bennünket ennyire silány tartalommal.

Sikerült egy újabb Star Wars hőst kiherélni

A Kenobi egy megkeseredett, unalmas exjedi kalandjait mutatja be. Ha azt vártad, hogy a csókának végre adnak valami személyiséget, jellemének némi mélységet, akkor ez nem a te sorozatod.

Az alkotás ott rúg bele Obi-Wanba, átvitt értelemben pedig a fehér heteroszexuális férfiba, ahol csak akar.

Ki van égve, tízéves kislányok parancsolgatnak neki, meggondolatlan, veszélybe sodorja társait, sokáig se az erőt, se a kardját nem tudja használni, és eleinte még a fenyegetést senkire nem jelentő rohamosztagosokkal is alig bír el. A szenilis Obi-Wan az egyik alkalommal még azt is elfelejti, hogy Leiával álneveken kell szólítaniuk egymást. Az egyik jedit ő küldi a halálba azzal, hogy visszazavarja a városba, ahol üldözték a fazont. Darth Vader elől meg szó szerint elfut, mint egy szánalmas kis féreg. Tényleg, van egy rész, ahol odamegy Vaderhez, hogy elterelje a figyelmét, az sem teljesen érthető, hogy miért, de aztán, mint egy szerencsétlen, elkezd össze-vissza futkorászni.

Obi-Wan egy hatalmas lúzer, pont amivé Luke-ot is tették a folytatásban.

A kis Leiát már az első jeleneteiben úgy ábrázolják, mintha legalább Jézus, Buddha és Gandhi egyszemélyes megtestesítője lenne. A kislány egy született Mary Suehoz hasonlóan mindenhez is ért. Ha kell, kisfiúkat oktat ki a világ nagy kérdéseiről, ha kell, megszakérti az általa csak pár másodperce megismert férfi egész életét, ha úgy adódik, a teljesen leblokkolt Obi-Wan helyett keres új megoldást a meneküléshez, de olyan is előfordul, hogy megbütyköli a hangár ajtajának irányítórendszerét, amit életében most lát először. A lázadók egyik küldetésének titkát pedig még egy tapasztalt kínvallató sem képes kiszedni belőle. Már megint egy születésétől fogva tökéletes nőnemű karakter. Mikor fogják végre észrevenni, hogy ez rettentően kontraproduktív? Leia olyan idegesítő, hogy a nézőben önkéntelenül is az a gondolat merül fel, hogy egy istenes atyai sallerrel minél hamarabb helyre kéne tenni ezt az öntelt kis hólyagot. Ha nem tudnám, mire megy ki a játék, értetlenül állnék a tény előtt, miért kell ma a gyerekeket arra nevelni, hogy nagyképű, felfuvalkodott faszkalapok legyenek, akik magasról fütyülnek az érett ember szavára.

A Disney úgy akarta beállítani, mintha a rajongók rasszisták lennének, és ezért nem tetszene nekik Reeva karaktere, valójában az volt a bajuk, hogy gyenge, hiteltelen szereplő

Aztán ott van Reeva, végre egy erős női karakter, úgy hiányolom ezeket a mai filmekből. Reeva olyan belevaló egy nő, hogy kis időre még magát Darth Vadert is képes megvezetni és elpuhítani. Pedig én igazán nem bántam volna, ha azon nyomban eltöri a nyakát. De miért is tette volna, egy „strong female character” még a legnagyobb főgonosznak sem lehet egyszerű falat. Tudtátok-e kis butusok, hogy Reeva az, aki a nyomkövetős cselt is kitalálta, amit aztán Vader az Új reményben alkalmaz? Lám-lám,

megint kiderült, hogy a nagy ötletek valójában sosem az ostoba férfiaktól, hanem az ilyen tuti csajsziktól származnak.

Reeva a magát semmiből felküzdő elnyomott kisebbségi halálosan unalmas témáját testesíti meg. Noha ő a filmben egy gonosz jedi vagy mi, a készítők az átlátszó manipuláció minden eszközét bevetik, hogy a néző elhiggye, csonkítások, kínzások, hitvány hátba támadások és gyilkosságok ide vagy oda, ő valahogy mégiscsak jó, aki igazából a sok rosszat csak azért csinálta, hogy Vaderen bosszút álljon, amiért az gyerekkori társait meggyilkolta a Jedi-templomban.

Vader eleinte egy legyőzhetetlenül erős szereplőnek tűnik, a kiégett Obi-Wan az utolsó részben végül érthetetlen módon mégis legyőzi

Semmit nem túlzok, ha azt mondom, ennek a sorozatnak szinte minden jelenete kínos. Tudjátok, az a kategória, ami már annyira szar, hogy szinte jó nézni, mint például a Sharknadoot. Mintha csak az utolsó részben próbálnák valamelyest helyretenni a dolgokat. Obi-Wan itt végre összeszedi magát, olyannyira, hogy Vadert is simán legyőzi. De ez az előző öt rész balfaszkodásainak fényében megint csak totál hiteltelennek hat. Van olyan jelenet, hogy Leia menekül az üldözői elől, akik közül az egyik nekifut egy fának. Mintha valami gagyi rajzfilmet nézne az ember. Az egyik felettesét meg leszúrja Reeva, de néhány résszel később már él és virul. Reevát is leszúrják, de ő is túléli. Komolytalan. Egyrészt azért, mert

a sorozat, ígéretével ellentétben nem is Kenobiról szól, hanem a körülötte lévő feminista picsákról.

A cím csak megtévesztés, hogy a gyanútlan rajongókat becsalja erre a woke förmedvényre. Másrészt a sorozat ellentmond a korábbi részeknek. Hogy csak a legnyilvánvalóbbat mondjam, az eredeti film alapján Kenobinak és Vadernek nem is szabadott volna találkoznia. Szóval mintha még a saját szabályait se venné figyelembe a film. Harmadrészt bugyuta, szájbarágós üzeneteket bújtatnak el a sorok között, például hogy a robotoknak is van lelkük, vagy hogy a magukat jedinek kiadó szélhámosok is jók belül. Gagyi, elcsépelt üzenetek, ráadásul nem is igazak, sőt, pont hogy ártóak. Negyedrészt

az egész sorozat olyan, mintha egy alacsony költségvetésű, mind külsőségeiben, mind tartalmában igénytelen alkotás lenne.

Nincsenek kidolgozott karakterek, emlékezetes dialógusok, hitelesen felépített dramaturgia, jól megkoreografált harcok. Faék egyszerű az egész. Egy futószalagon gyártott, bejáratott paneleket durrogtató lelketlen fos. Reeva bosszúja is nevetséges, tényleg ez a szituáció volt a legalkalmasabb, hogy lecsapjon Vaderre? Minek ordít a támadás előtt, ha az a célja, hogy meglepje az ellenségét? Miért nem intézte el sokkal korábban, vagy legalább akkor, amikor Vader jobban el volt foglalva az űrhajó megállításával? Vagy az egyik részben például meghal egy Wade nevű karakter. Nem ismerjük, de látszik, hogy a készítők azon erőlködnek, hogy valahogy rávegyék a nézőt az együttérzésre. Nem fogunk együttérezni, mert nem ismerjük, tíz másodpercig láttuk, magasról tojunk rá, ki az a Wade. Reevával se fogunk azonosulni, és nem azért, mert néger, mint amivel a külföldi újságok bírálták a kritikusokat, hanem azért, mert egy visszataszító, hisztis karakter, akit nem sikerült hiteles és példamutató tulajdonságokkal felruházni.

Egy ütnivalóan idegesítő karakter, tényleg ilyen képet ápolnak a Disney készítői az ideális nőről?

Zéró eredetiség, nulla koherencia, túltengő feminizmus. Itt minden jelenet az ötlettelenségnek, a feminista propagandának, az ordító logikátlanságnak és a korábbi karakterek meggyalázásának egyvelegéből tevődik össze.

Ezek a jelenetek csak azért nem fájnak, mert az ember ennyi csalódás után ma már nulla elvárással ül egy újabb Star Wars film elé.

Összességében ennyit tudnék mondani. Nem állítom, hogy gyerekeknek készült gyerekektől, mert az sértő lenne a gyerekekre. A hétéves unokaöcsém is jobbat csinálna. Ne nézzetek Star Warst, nézzetek inkább legközelebb is Médiavadászt. Na szevasztok!