Október 4-én, hétfőn, magyar idő szerint este hat körül leállt a Facebook és az összes többi Mark Zuckerberg érdekeltségébe tartozó internetes közösségi felület. A vezetőség konfigurációs hibára hivatkozott. De valóban ez a helyzet? Nem lehet, hogy köze van a leállásnak ahhoz a fenyegetéshez, amit Klaus Schwab kiberpandémiának nevezett? Ez az írás videónk lejegyzett és minimálisan módosított változata.
Mint bizonyára sokan hallottatok róla, október 4-én, hétfőn, magyar idő szerint este hat körül leállt a Facebook és az összes többi Mark Zuckerberg érdekeltségébe tartozó internetes közösségi felület. Ettől az éjfélig tartó több mint hat órás kimaradástól ráadásul számos más nagyobb oldal is összeomlott vagy akadozni kezdett. Ennek elvileg az az oka, hogy a Facebook- és Instagram-függő felhasználók, akiknél már egy percnyi internetkimaradás is remegő kezeket, tikkelő szemeket és a habzó száj tüneteit idézi elő, elkezdtek megrohamozni olyan felületeket, amik nem voltak felkészülve ekkora leterheltségre. Ez a hír önmagában nem érdemelne túl nagy figyelmet, és felháborodásunknak is legfeljebb az adhatna alapot, hogy sajnos ez nem maradt így örökre, és sikerült pár óra alatt orvosolniuk a problémát. Visszakerültünk a megszokott kerékvágásba. Az instaribancok és facebook díszbuzik illúzióvilága tovább folytatódik, anélkül, hogy kellő idő eltelt volna, hogy ezek az emberek, már aki képes rá, visszavonulhassanak egy kis önreflexióra. Szóval, ha valami, akkor nem ez a rövid kis szünet adhat igazi okot a bosszankodásra, hanem éppen az, hogy nincs igazi leállás. Hogy a pörgés sosem szűnik meg. Sosem marad egy szusszanásnyi idő, hogy a fontosabb dolgokra felfigyelhessünk.
Lényeg a lényeg, a Facebook néhány órára lefagyott. Nem lehet kizárni azt sem természetesen, hogy ez valamiféle konfigurációs hiba eredménye, ahogy azt a Facebook vezetői is állítják. Még az sem feltétlenül ördögtől való gondolat, hogy nagy ritkán tényleg igazat mondanak nekünk. De bármit is mondjanak, a másik lehetőséget sem vethetjük el teljesen. Mégpedig azt, hogy ez szándékos leállás volt. Hogy mire alapozom ezt? Nos, egyrészt arra, hogy az egész Földre kiható globális események az általános vélekedésekkel szemben legtöbbször nem véletlenül szoktak megtörténni. Előre meghatározott okuk és céljuk van. Erre számos példát lehet hozni a történelemből.
Másrészt arra, hogy a Föld ügyeletes főgonosza, a való világ Doktor Genyája, a Világgazdasági Fórum vezetője egyik nemrégiben megtartott beszédében kerek-perec elmondta, hogy a világjárvány színjátékát követően mi lesz a következő attrakció. A pandémia utáni legnagyobb fenyegetés szerinte a kiberpandémia lesz. Szó szerint ezt a kifejezést használja. Kiberpandémia. Rájátszva a covidjárvánnyal kapcsolatos félelmekre és közvetlen tapasztalatokra.
Nos, Klaus Doktor Genya Schwab általában nem üveggömbjébe belenézve jósolja meg ezeket a dolgokat. Ő ezt onnan tudja, hogy egy legalább száz éve aprólékosan kidolgozott tervet követ és közvetít. És hogy miről szól ez a terv? Nagyvonalakban arról, hogy az embereket meg kell fosztani mindenféle autonómiájuktól, például azáltal, hogy különféle többé-kevésbé mondvacsinált krízissel szembesítik őket, amiktől majd fénylő glóriájú messiásokként meg fogják menteni őket. Anélkül, hogy ezt bárki is kérte volna.
Van egy másik figyelemreméltó összefüggés. Ha emlékeztek rá, a járványmizéria közvetlen berobbanása előtt Bill Gates vezetésével az Event 201 nevű rendezvényen kísértetiesen hasonló világjárvány szimulációját hajtották végre, mint ami aztán be is következett. És hogy ez miért érdekes a témánk szempontjából? Azért, mert befolyásos emberek részvételével ez év júniusában egy hasonló, csak ezúttal kibertámadással kapcsolatos szimulációra is sor került, méghozzá az eddigi legnagyobbra. Szóval volt egy pandémia szimuláció, majd kisvártatva lett egy világjárvány is. Most pedig volt egy nagyméretű kibertámadás szimuláció. Vajon mi következik ebből?
Ez a rövid kis videó szépen összefoglalja, hogy Cyber Polygon nevű kezdeményezés kiagyalói egyáltalán nem szarral gurigáznak. Halálosan komolyan gondolja a kibertámadások fenyegetését. Egy dolgot felejtenek csak benne elmondani: ha ez tényleg megtörténik, minden valószínűség szerint azt ugyancsak ők fogják csinálni.
Nem akarunk a felesleges riogatás hibájába esni, de elképzelhető, hogy ez a Facebookos történet is egy előzetes teszt volt, hogy megnézzék, hogyan reagál a világ egy kisebb anomáliára. Természetesen amikor kibertámadásról beszélünk, nem kell feltétlenül terroristákra gondolni. Lehet, hogy az is elég, ha néhány ehhez hasonló kisebb-nagyobb internetkimaradással érzékeltetik az emberekkel, hogy a net- és áramfelhasználást a zökkenőmentes felhasználói élmény érdekében nagyobb biztonsági szintre kell emelni a közeljövőben. Így juthatunk el könnyedén egy olyan disztópikus valóságba, ahol az eddig szabad internethasználatot drasztikusan korlátozni fogják. Például elképzelhető, hogy biometrikus azonosításhoz kötik majd, vagy covidigazolványhoz, vagy az átlag széndioxid kibocsátásod szintjéhez. Az agyament megoldások száma határtalan. Ezzel, már ami az internethasználatot illeti, az anonimitásnak, a szabad véleménynyilvánításnak és a mainstramtől eltérő ismeretközlésnek a lehetőségei szinte teljes egészében kiszorulnak. Egy ilyen rendszerben szó szerint minden lépésedről tudni fognak és mindennapos tevékenységeid alapján tetszés szerint korlátozhatnak is.
Mindezzel összefüggésben eléggé beszédes, hogy egy 2020 végén közzétett Katy Perry videóklipben az énekesnő azáltal menti meg a világot, hogy az ufókkal közösen a teljes internetet megszünteti a Földön. Az okkult összefüggések tekintetében az már csak hab a tortán, hogy ez a klip tudatosan a Jupiter-Szaturnusz pontos együttállásának napján jelent meg, ami miatt külön figyelmet érdemelhet az üzenete.
Van még egy érdekesség, ami egy másik szálon, de ugyanide mutat. A közösségi oldal lefagyása előtt pont egy nappal egy volt Facebook alkalmazott nagyinterjút adott Zuckerbergék zűrös ügyeiről. Azt osztotta meg például a nagyközönséggel, hogy a Facebook vezetői különféle kutatások alapján tudták, hogy platformjuk károsan hat az emberekre és a világ történéseire, mégsem változtattak az algoritmusán. A hiedelmekkel ellentétben ez az állítólagos kiszivárogtató nem azért tálalt ki, mert szeretné, ha jobb platformmá válna a Facebook. Épp ellenkezőleg. Megmaradt pozitívumait is fel akarja számolni. Azokat a hibáit akarja kiküszöbölni, amik még ma is lehetővé teszik, hogy emberek olyan információkat is közzé tegyenek ott, amik szembe mennek a liberális és marxista értelmezésekkel. Vagyis azokat a dolgokat, amiket korszerű kifejezéssel összeesküvés-elméleteknek vagy fake newsnak minősítenek. Valójában az, amit ez a nő az interjúban vádként megfogalmaz a Facebookkal szemben, tökéletesen egybecseng a kibertámadásoknak és az ezeket követő szigorításoknak a céljaival. Ez a nő valamiféle demokráciára hivatkozva valójában még nagyobb cenzúrát szeretne bevezetni, hogy végérvényesen elnyomhassa a neki nem tetsző gondolatokat. A világ pedig most sokkal jobban fel fog figyelni a véleményére, hogy rendeztek mellé egy kis plusz felhajtást.
Nos, nagyvonalakban így válhat egy közösségi oldal leállása egy sokkal nagyobb méretű agenda első lépcsőfokává.
