Az alábbi pontok egy lehetséges technokráciaellenes megmozdulás mind egyénileg, mind közösségi formában képviselhető alapelveit foglalják magukban.
A szöveg csak a legfontosabb kérdésekre tér ki, nem célja a technokrácia problémájának és a mozgalom működésének teljeskörű feltárása – ennek részletekbe menő kifejtése a mozgalom jövőbeli feladata lesz.
A szöveg két részből áll. Az első rész a legfontosabb alapelveket és célokat tisztázza, a második rész pedig a küszöbön álló technológiai forradalom legnépszerűbb eszközeit és azok veszélyeit ismerteti.
ALAPELVEK
A technokrácia lényege
A techonkrácia az emberiség feletti technológiai eszközökkel megvalósított uralmat jelenti. Korunkban minden nagyobb társadalmi–politikai–gazdasági folyamat és átalakulás ennek kibontakozását és egyre gyorsuló ütemben történő megvalósítását szolgálja. A techonkrácia képviselői az emberek megkérdezését és jóváhagyását teljesen megkerülve fékezhetetlenül arra törekednek, hogy a világon mindent és mindenkit hatalmuk és befolyásuk alá vonjanak.
A mozgalom célja
A technokrácia további megerősödésének megakadályozása. Hosszabb távon: a technokrácia hatalma alóli felszabadulás és felszabadítás.
A mozgalom fő feladatai
Egy technokráciától független életmód és élettér lehetőségeinek feltárása, bemutatása és kialakítása.
A tudatosság fontossága
A technokrácia elleni harcban nélkülözhetetlen, hogy az ember nagy hangsúlyt helyezzen saját tudatosságára és önismeretére. A tudatos életvezetés, az önreflektív lelki élet és az éber önismeret a legnagyobb fegyver a testet és szellemet egyaránt leigázni igyekvő technokrata törekvésekkel szemben.
Az önképzés jelentősége
Egy technokrata behatásoktól független – egyaránt személyes és közösségi – életvitel megfelelő kialakításához kiemelt jelentőségű a szükséges tárgyi tudás elsajátítása, a működőképes alternatív módszerek felkutatása, megismerése és megosztása, valamint a különféle szakterületek képviselőinek építő jellegű együttműködése.
Aktuális törésvonal: technokrácia kontra antitechnokrácia
Függetlenül minden politikai, társadalmi beállítottságtól, bármely személy, szervezet, csoportosulás, esemény megítélésében kulcsfontosságú ezek technokráciához való viszonyulásának megállapítása.
A modern technológiához való viszony
A tagok az eddigi technológiákhoz, technikai eszközökhöz nem viszonyulnak teljesen ellenségesen. Élhetnek velük, használhatják azokat, előnyt jelent, ha értik működésüket, de ennek ellenére messzemenően ismerik azok negatív vonatkozásait is.
A küszöbön álló technológiai újításokhoz való viszony
Az eljövendő technológiák bevezetéséhez a mozgalom tagjai ellenségesen viszonyulnak, mivel ezekre úgy tekintenek, mint amik még az eddigieknél is közvetlenebbül és hatékonyabban szolgálják a technokrata uralom létrejöttét. Azonban mégis készen állnak arra, hogy a bevezetésük esetén megfelelően, felkészülten, tudatosan használják azokat és a védekezési módszereket is ismerjék velük szemben.
A fejlődéshez és az evolúcióhoz való viszony
A technokrácia elleni harcban az emberiség folyamatos és automatikus fejlődéséről szóló elképzelések újbóli átgondolása, az azokhoz való viszony átértékelése rendkívül fontos.
A humanizmushoz való viszony
Az ember érték, de nem végső érték a szemünkben. Az utóbbi néhány évszázad humanizmusa lényegében az emberen túlmutató értékek és valóságok megtagadásának jegyében került középpontba. Az ember és az ember központi jelentősége ellen hadat üzenő technokrácia korában azonban a humanizmus eszméje új értelmet és jelentőséget nyer. A modern technológiai eszközöktől függetlenül is kiteljesedni képes, önálló ember ideája kiemelt cél és érték a mozgalom tagjai számára.
Az emberi kapcsolatokhoz való viszony
Az ember számára kiemelt fontosságú a személyes, élő, közvetlen, baráti és családi kapcsolatok ápolása. Törekedni kell ezek megőrzésére. A világ és embertársaink személyes megismerése kulcsfontosságú a teljes értékű közösségi élet megélése és az egészséges egyéni fejlődés vonatkozásában. Az internetes közösségek számunkra nem valódi közösségek.
Az élethez való viszony
A közösség tagjai tisztelik az életet, de nem akármilyen életet. Egy minőségtelen, álértékek mentén szerveződő, a legmodernebb technológiáktól teljesen függővé tett élet már nem igazi élet többé, mert ez az élet a természet adta szabadságunktól foszt meg.
Az egészséghez és a biztonsághoz való viszony
Az egészség megőrzése és a biztonságos élet kialakítása szintén szükséges, de tudni kell, hogy a technokraták saját céljaik elérése érdekében ugyancsak előszeretettel hivatkoznak magukra úgy, mintha ezek védelmezői lennének.
A természethez való viszony
A természet és a természetközpontúság érték, de fokozott figyelembe kell venni, hogy a legbefolyásosabb környezetvédelmi, klímaváltozás-ellenes, megújuló energiaforrásokat támogató érdekcsoportok mögött is döntően technokrata törekvések állnak, melyek a környezetvédelem jelszavát csupán ürügyként használják fel saját céljaik eléréséhez.
A vallásokhoz, hagyományokhoz való viszony
A technokrácia a tradicionális vallások hagyományos úton való követésének utolsó lehetőségeit is elvágja. A technokrácia ily módon a vallások és hagyományok egyik legnagyobb ellensége. Törekedni kell ezek eredeti formájukban való megőrzésére és ápolására.
A New Age-hez való viszony
Vigyázni kell minden olyan eszmével, irányzattal, szelleminek tűnő ideológiával, amelyek burkoltan vagy egészen nyíltan rokonságot ápolnak az automatikus fejlődés elképzelésével, a technokráciával és azon belül a transzhumanizmussal.
A modern álértékekhez való viszony
Elutasítjuk a hagyományos családi berendezkedés, a hagyományos nemi szerepek, a hagyományos szexuális orientáció eltörlésére tett kísérleteket, és minden olyan egyre divatosabb és egyre veszedelmesebb formát öltő modern álértéket, melyek valódi célja mind a társadalmak, mind az egyén lelki életének tudatos bomlasztása.
A médiához, hírekhez, álhírekhez való viszony
A mozgalom követője minden hírt bizonyos mértékben és tekintetben álhírként, propagandaként kezel, a hírgyártásra az emberek tudatos befolyásolásának egy eszközeként tekint, nem vesz készpénznek mindent, utánajár azok igazságtartalmának.
A mozgalom „összeesküvés-elméletekhez” való viszonya
A fősodratú híreszteléseken túli alternatív ismertek – szintén nem kritikátlan – figyelembevétele fontos. Érdemes tudatosítani, hogy azok „konteónak” minősítése egy – CIA által kidolgozott – tudatos módszer egy nem kívánatos ismeret hiteltelenítésére.
Az anarchizmushoz való viszony
A lázadást, a rombolást, az ellenszegülést önmagában hasztalannak tartjuk – valamiért szállunk síkra, nem valami ellen.
Állásfoglalás a világméretű katasztrófákkal kapcsolatban
A különféle krízisekre (járványokra, klímaváltozásra, természeti katasztrófákra, terrorizmusra, bevándorlásra, társadalmi zavargásokra stb.) való hivatkozásokkal a fő probléma – akár valósak, akár nem –, hogy a legtöbb esetben ürügyként szolgálnak a technokrácia kiteljesítéséhez. A veszéllyel szembeni védekezés ürügyén sokkal könnyebb olyan újításokat bevezetni, amik alapesetben nagyobb ellenkezésbe ütköznének.
Állásfoglalása az aktuálisan érvényes törvényekkel és szabályzatokkal kapcsolatban
Az aktuális szabályok és törvények betartása fontos, de ez nem jelenthet kritikátlanságot és a csordaszellemnek való behódolást. Ahol szükségesnek érezzük, felhívjuk a figyelmet logikátlanságukra, értelmetlenségükre, szükségtelenségükre és bevezetésük mélyebb háttér okaira (lásd például a koronavírus járvánnyal kapcsolatos intézkedések esetét).
A KÖZELJÖVŐBEN KIEMELT HANGSÚLYT KAPÓ ÉS FOKOZOTT ÓVATOSSÁGRA INTŐ TECHNOLÓGIAI ÚJÍTÁSOKRÓL
Itt azokat a technológiákat soroljuk fel, melyek az eddigi és az eljövendő technológiák közti határt húzzák meg. További fejlesztésük a teljes értékű élethez nem járul hozzá, éppen ellenkezőleg: nagy eséllyel megrontja és ellehetetleníti azt. A mozgalom kiemelt célja ezek megismerése, valamint az ezekkel szembeni ellenállás és védekezés részleteinek kidolgozása.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence) létének fő célja az emberek megtévesztése, az emberi értelem érvényének és értékének eljelentéktelenítése, a szabad döntéshozás és az önálló életvezetés ellehetetlenítése. Célja végső soron az ember és az emberiség feletti korlátlan hatalomátvétel.
Állásfoglalás mesterséges intelligencia „öntudatra ébredésével” kapcsolatban
A lehető legvégletesebben elutasítjuk az öntudatra ébredő, önálló tudattal, lélekkel, énnel, akarattal, célokkal, gondolatokkal, érzelmekkel rendelkező robotok vagy mesterséges intelligencia gondolatát. Ez az általánosan elterjedt nézet, amellett, hogy logikusan végig gondolva teljes képtelenség, az emberek saját értelmük és tudatuk jelentőségének és értékének mérhetetlen alábecsléséről, leminősítéséről árul el a legtöbbet.
Virtuális valóság
A korunkban egyre központibb jelentőséget kapó virtuális valóság (virtual reality) hamis valóságot, egy alternatív számítógépes világot teremt, amelynek felelőtlen és eltúlzott használata révén fokozatosan megszűnik a hétköznapi emberi élethez, embertársainkhoz vagy az élő környezethez való közvetlen kapcsolódásunk igénye és lehetősége.
Kiterjesztett valóság
A kiterjesztett valóság (augmented reality; mixed reality) a virtuális jelenségek emberi világba való kivetítését jelenti. A virtuális valósággal szemben nem egy külön illúzióvilágot teremt, hanem ezt az illúzióvilágot a hétköznapi valóság részévé teszi. Valóság és illúzió összemosással az egyének realitásérzékének teljes összezavarását idézi elő.
Deepfake
A deepfake révén olyan videófelvételeket készíthetünk, ahol például egy híresség, egy politikus arcát vetítjük a saját arcunkra. Ez lehetővé teszi, hogy lejárató szándékkal olyan mondatokat adjanak egy állampolgár szájába, ami el sem hangzott tőle. Ez a hírek valóságtartalmának kiszűrését még az eddigieknél is jobban megnehezíti. Ebben az esetben ugyanis már nem csupán hírhamisításról, hanem tényhamisításról beszélhetünk.
Transzhumanizmus
Noha képviselői a transzhumanizmust felszabadulásként, az emberi állapot felülmúlásának lehetőségeként tálalják, ennek épp ellenkezője igaz. A jövő transzhumán embere a különféle technológiáknak való behódoláson keresztül fokozatosan átengedi az uralmat a teste és az elméje felett. A transzhumanizmus követője a testével összenövesztett technológiai eszközök függőjévé, rabjává, teljes kiszolgáltatottjává válik.
Robotika
A robotok tömeges elterjedése letaszítja az embert a társadalomban eddig elfoglalt központi helyéről. Minél meghatározóbb a robotok és gépek társadalmi jelenléte, minél erősebben jelenik meg az ember és a gép közötti határ eltörlésének szándéka, minél több munkát és tevékenységi formát vesznek el a robotok az embertől, annál jobban fognak háttérbe szorulni az emberi értékek, jogok, lehetőségek.
Drónok
Az emberek felett kémkedő és azokat megrendszabályozó drónok az emberi szabadságjogok korlátozása tekintetében kiemelt szerepet fognak kapni a közeljövőben.
„Megújuló” és „tiszta” energia
A megújuló energiaforrásokkal működő eszközöket, gépeket minden látszat ellenére elsősorban nem környezetkímélő célok hívták életre. A fosszilis tüzelőanyaggal működő gépekkel technokrata szempontból többek közt az a probléma, hogy elektronikusan még mindig nem teljes egészében irányíthatók. Az ember által használt gépek, elektronikai eszközök, például egy autó feletti totális irányítás csak akkor tud teljesen megvalósulni, ha az az autó teljes egészében elektromosan működik.
Önvezető autók
Az önvezető autók jó példái annak a folyamatnak, amely az ember minden egyes életterülete felett át kívánja venni az irányítást: még egy olyan hétköznapi tevékenység felett is, mint a vezetés. Az irányítás minimális lehetőségeinek elvételével teljesen megfosztják az embert a kihívások általi megmérettetéstől és az ezzel együtt járó tapasztalatszerzés és fejlődés lehetőségétől.
Okos házak
Az úgynevezett okos házak látszólag a kényelmet, az élet megkönnyebbítését, a mindennapos teendők egyszerűsítését szolgálják, valójában egy teljes megfigyelő és ellenőrző rendszer kialakításáról van szó.
Okos városok
Az okos város egy mesterséges intelligencia uralta város. Egy olyan település, aminek minden egyes eszköze egy központi hálózatra van kötve, mely által lehetővé válik az egész város minden pontjának irányítása és minden történésének nyomon követése.
A dolgok internete (IoT)
Manapság egyre több mindennaposan használt elektronikus eszközt úgy készítenek el (autó, hűtő, karóra, lámpa stb.), hogy csatlakozni tudjon az internetre. A dolgok internete (internet of things) szoros összefüggésben áll az okos házak és okos városok kialakításával, hiszen utóbbiak lényege minden dolog távvezérlés általi összehangolt irányítása, amihez internetes kapcsolódás kell.
5G
Az 5G kulcsfontosságú az okos városok megalkotásában. Ez képes csak olyan adatátvitelre, ami ezek zökkenőmentes működését biztosítja. Az 5G mindemellett valószínűsíthetően káros mind az emberi egészségre, mind az egész élővilágra nézve.
Tömeges megfigyelés
Az emberek általánosságban nem tudják, hogy a keresőprogramokra vagy a közösségi oldalakra való regisztrációjukkal és a további, felhasználói szokásukat monitorozó program alkalmazásával azon túl, hogy jellemük és szokásaik teljes feltérképezéséhez járulnak hozzá, a mesterséges intelligencia fejlesztésébe is bekapcsolódnak. Internetes tevékenységükkel nem csupán kémkedés áldozataivá válnak, hanem ezen felül egy olyan személyre szabott algoritmus létrehozatalában segédkeznek, amin keresztül személyes befolyásolásuk is zökkenőmentesebben történhet.
Mikrochipek
Az emberek helyváltoztatásának, szokásainak, egészségének, pénzforgalmának, testi és lelki folyamatainak stb. állandó nyomon követésének és befolyásolásának tekintetében kiemelt jelentőségű a mikrochipek beültetése. A telefonját még leteheti az ember, a helymeghatározást még kikapcsolhatja, a felhasználói adatainak továbbítása ellen még tehet lépéseket, de a chiptől nem szabadulhat.
Alapvető emberi képességek elsorvasztására szolgáló programok és eszközök
Általánosságban elmondható, hogy a modern technikai eszközök mindennapos használata meggyengíti az ember vele született képességeit. A keresőprogramok (pl. Google) az emberben azt az illúziót keltik, hogy az önállóan birtokolt tudás szükségtelen. Az arc- és tárgyfelismerő programok mindennapos használata a dolgok beazonosításának képességét sorvasztják el. A folyamatos fényképezés és videókészítés a múltra való visszaemlékezés képességét gyengítik. A személyre szabott hirdetések, reklámok és ajánlások az önálló döntéshozás és a szabad kutatás lehetőségétől vágnak el. A GPS-re való hagyatkozás a tájékozódás képességét rontja meg. A virtuális találkozások a közvetlen találkozások igényétől fosztanak meg. És a sort még bőven lehetne folytatni.
