Helyszín: YouTube (tágabban: internet) vagy televízió. Téma: „Tudományos filmek” (szűkebben ókorral, vagy általában régészettel és történelemmel kapcsolatos ismeretterjesztőnek kikiáltott filmek), elsősorban a következő, és ezekhez hasonló csatornákon: Spektrum, National Geographic, Discovery stb. Idő: 1990 után.

TAPASZTALATOK:

1. Bármilyen ókori építészet lényege a temetkezés (ebből az is következne, hogy a ma ismert európai katedrálisok is tömegsírok, egyéb funkciójuk pedig nulla.)

2. A temetkezés lényege a túlvilági életre való átvitel (hogy az elhunyt tudjon mivel ugrókötelezni/mobiltelefonálni a túlvilágon), nem pedig az a tény, hogy az eltemetett személyiséggel együtt temették el személyes tárgyait, mivel azok hozzá tartoztak.

3. Ha egy helyen az eltemetett úr mellé temetett hozzátartozókat találnak, akkor bizonyára (minden egyes esetben) mindenkit egyszerre temettek el (mi több, élve → 4.) , nem pedig később temetkeztek mellé, ahogyan ma.

4. Az ókoriak előszeretettel temetik el élve vagy hagyják befalazva az embereket az uralkodóik (~ tébolyult, parancsuralmi őrültek) kedvéért. (Noha ez még soha nem igazolódott, viszont rendszeresen cáfolatot nyer, soha nem szoknak le erről a tahó célozgatásról.)

5. A) Amit a Biblia ír, az semmiképp nem lehetett úgy. B) Amit a Biblia ír, az csak úgy lehetett (szó szerint).

6. A bibliai szövegeket a született feleségek hangján, lihegve és affektálva, vagy ellenkezőleg: postai tisztviselő módjára kell felolvasni.

7. Az emberek kezdetben a „földanyát” imádták. Minden rítusuk „termékenységi rítus” vagy „pusztító természeti jelenség elleni szertartás”. Később már az eget imádták. (Bizonyára eleinte nem vették észre, hogy van ég, később meg nem vették észre, hogy van föld.)

8. Ha találnak egy cserépdarabot, és azon van egy felirat, az a legkülönfélébb dolgokat bizonyít, még akkor is, ha a bizonyított feltevés tartalma nem is hasonlít a felirat tartalmára.

9. Ha valaki Atlantiszról csinál filmet (és ilyet igen sokan csinálnak), akkor a világért sem hagyná ki Szantorini szigetét és a Théra tűzhányó kitörését, noha Platón a lehető legvilágosabban fogalmazott, amikor azt írta, hogy Atlantisz a mai Gibraltáron túl helyezkedett el, az Atlanti-óceán (minő véletlen elnevezés!) tájékán (azzal ne foglalkozzunk, hogy az egész leírás szemet szúróan allegorikus).

10. Valamiért azt gondolják, hogy az ismeretterjesztő film az akciófilmek és Doom-szerű videojátékok egy neme, és a zajok, valamint ponyva-jelszavak („rejtély, titok, cselszövés, vér, bűn”) kíséretében áttekinthetetlenül egymás után pergő képek zűrzavara élvezetes és informatív. Mindez ráadásul az eszkimóktól kezdve Salamon Templomán át az inka kultúráig mindenhol ugyanúgy.

11. Valamiért azt gondolják, hogy a szentkönyvek, mítoszok csodás elbeszéléseit természettudományos okokkal kell megmagyarázni, és ezek a magyarázatok nagyon jók (például feltörő földgáz, vulkánkitörés vagy meteoritbecsapódás).

12. Valamiért azt gondolják, hogy a modern megszemélyesítések, vagyis bénán mozgó és bamba amatőr szereplőkkel eljátszatott uralkodók és történelmi események (csata, kísérettel vonuló király stb.) élvezhetőbbé teszik az ismeretterjesztést.

13. Valamiért azt gondolják, hogy ha aranyszínű festékszóróval lefújt hungarocellből és műanyagból készítenek aranyat, fegyvereket, szobrokat vagy páncélzatot, ahelyett, hogy egyszerűen bemutatnák az eredeti tárgyakat, az nagyon hitelesen ábrázolja majd a néző számára, milyen is lehetett az adott ókori kultúra.

14. Valamiért azt gondolják, hogy nagyszerű és egyedi jelenetek a következők: napfelkelte vagy naplemente a ködös hegyek fölött, töméntelen mennyiségű porban vonuló sarus lábak, agyagcserepeket, kosarakat és nádszerű növényeket cipekedő karok és vállak, piaci forgatag homokkövek között, fegyvert kovácsoló kalapács, egymásnak csapódó kardok és pajzsok forgataga, ordítások, tűz, füst.

15. Ha a Közel-Kelet bármely vidékén jár a film, a kísérőzene kizárólag török háremzene (konkrétan veszett dobolás), „drámai pillanatoknál” (pl. épp egy hadjáratról van szó) viszont Star Wars és Prince Negaafellaga.

Ferenchegyi Endre